HTML

Linkblog

IndaFotó képek

Szekciók

2008.02.12. 10:43

 

 A SZEKCIÓK BEOSZTÁSA

 

Péntek
14.30-16.00
Szombat
9.00-10.30
Szombat
10.30-12.00
2. A vegyi anyagok és növényvédő szerek jelentősége és szabályozásának változása
1. Nemzetközi Fejlesztés (NEFE)
4. Bányászati
7. Méltányos Kereskedelem
3. A zaj-stressz kérdése és a jövőkutatás
5. Zöld közbeszerzés
10. Környezeti nevelési
6. Bio-üzemanyagok
12. NATURA 2000 esetek és civil lehetőségek
14. Városi környezet
8. Kukadiéta
13. Fenntarthatóság és klímavédelemi lépések
18. Vasúti
9. Kommunikáció szerepe az OT résztvevőinél
15. A természetvédelem aktuális kérdései
25. A természetvédelem ma
11. Élőfalu
16. Állatvédelmi
 
20. Vízgarázdálkodás
17. Ökoturizmus
 
21. Klímabarát települések
19. Allergia-parlagfű
 
22.Közvetlen kereskedelem
23. Ökofogyvéd
 
26. Tájgazdálkodási és vidékfejlesztési
24. A civil szervezetek finanszírozásának lehetőségei napjainkban
 
 27. Erdő
 

 

 BEÉRKEZETT SZEKCIÓJAVASLATOK

1. NEFE (nemzetközi fejlesztés) szekció – Simonyi Gyula (BOCS Alapítvány)

Az évről évre nagyobb érdeklődést vonzó NEFE (nemzetközi fejlesztés) szekcióban a globális kihívásokhoz elengedhetetlen:
 globális gondolkodást fejlesztjük (tavaly pl. a Földanya csoportoktatás volt),
 a környezeti nevelésnek globális képzéssé tágításáról beszélünk,
 a külpolitikai teendőket, a zöldek és a Külügyminisztérium kapcsolatát elemezzük.
Téma lesz a Humusz weboldalán fergeteges vitát kiváltott kis írásom: A legfőbb zöld tennivaló az évi százmillió nem-kívánt foganás megelőzése.
http://www.kukabuvar.hu/hirek/2172
Beszélünk az Országos Fenntartható Fejlődés Tanács alakulási folyamatáról, a Jövő Nemzedékek Ombudsmanjáról, és természetesen levelet írunk neki, valamint a külügyminiszternek.

Kiegészítés:

"Állásfoglalások, kiegészítések" menüpont alatt, vagy a következő honlapon:

http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1639

2. A vegyi anyagok és a növényvédő szerek jelentősége és szabályozásának változása – Pál János (LMCS)

Egyes kutatók szerint a megbetegedések 25 százaléka egyes mesterséges vegyi anyagok egészségkárosító hatása miatt következik be. Az Európai Unió felismerve a vegyi anyagok az egészségünkre és a környezetre gyakorolt hatását átfogó, egységes a korábbinál szigorúbb szabályozásokat készít. A vegyi anyagokról szóló rendelet a REACH tavaly júniusban lépett életbe. A növényvédő szerek fenntartható használatáról, és engedélyezéséről szóló három szabályozás vitái azonban még mindig zajlanak. A szekcióban bemutatnánk a készülő szabályozások főbb elveit és erősítésre szoruló pontjait.


3. A zaj-stressz kérdése és a jövőkutatás – Szabó Erik (SZIKE zaj-munkacsoport) 

Egyre zajosabb, egyre stresszesebb és bürokratikusabb világban élünk Annak ellenére, hogy példátlan tudás és hatalmas technikai lehetőségek állnak rendelkezésünkre, az emberiség mégis összeütközésbe kerül (kollízió) a saját jövőjével. Néhány évtizeddel ezelőtt mi még azt hittük, hogy a tudomány képes arra, hogy a dolgok „hogyan” kérdéseire magyarázatot adjon. Ma, már inkább azzal a kérdéssel küszködünk, hogy egyáltalán kapcsolatban vagyunk-e a valósággal és hogy valaha is azok lehetünk-e?
Minden létező élőlény másképpen működik, éppen ezért másképpen érzékeli a világot. Mindenki a saját rejtélyes módján.  
A filozófusok és bölcsészek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a világ tárgyai számunkra csak azok tulajdonságainak összességét mutatja, és hogy ezek a tulajdonságok csak a mi tudatunkban léteznek. Az a kép, amit alkotunk a környezetünkről, és a világról egy tejesen szubjektív benyomás, tehát egy emberi, egy egyoldalú nézőpont. A szekció létrehozásával egy olyan fórumot kívánunk teremteni, ahol együtt gondolkozhatunk és fogalmazhatjuk meg ezekről a gondolatokról véleményünket, és közösen kutathatjuk a jövőt. Elemezzük a magyarországi zaj-helyzetet, az általa kiváltott stresszt, különös tekintettel a zaj-és a stressz csökkentésének lehetőségeire. A zajkérdés és a stressz problémáiból kiindulva kíséreljük meg, megrajzolni, azt a jobb jövőt, amit mi képzelünk és álmodunk. A világnak sürgősen szüksége lenne hosszú távú perspektívákra, ahhoz hogy a döntéseket optimalizálni tudjuk. Ezen kívül megbeszéljük, hogy milyen konkrét lépéseket kellene tenni mindehhez. Csatlakozhatunk ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet többek között a svájci Robert Unteregger megfogalmazott és igen részletesen kidolgozott. Miért ne legyen Magyarországon is egy „Világ Jövő Tanács” (World Future Council)? Lásd:  www.worldfuturecouncil.org
A szekció dönthet, arról, hogy létre kívánja e hozni ezt a Magyarországi Jövő Tanácsot.

4. Bányászati szekció – Ranga János (Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület)

Mind országos viszonylatban, mind Pécs vonzáskörzetében egyre több vállalkozó kíván bányát nyitni. Ezen létesítmények környezetükre igen jelentős terhelést rónak. Éppen ezért a lakosság érdekeit képviselő civil szervezetek fellépése egyre gyakoribbá válik.
A hatályos magyar jogszabályok a civil szervezetek fellépését sajnos ma még csak a létesítés jogi eljárásának a közbenső szakaszában, a környezetvédelmi engedélyezés időszakában biztosítják. Pedig néha igen szükséges lenne a kezdeti fázisban történő közbeavatkozás lehetőségének a biztosítása! Ennek elmaradása miatt viszont a bányavállalkozó a kezdeti (geológiai kutatási) szakaszban igen jelentős költségekbe ölheti magát. E kiadásokra hivatkozva pedig később már fölényes helyzetét kihasználva tud fellépni az egyébként is előnytelenebb és pénzszűkében is álló civil szervezetekkel szemben.
Célunk a jogszabályok módosításával a civil érdekérvényesítés lehetőségének a bányanyitás jogi eljárása teljes időszakára történő kiterjesztése. A szekció első ülése a civilek részéről ezen igényt mérné fel, egyben tisztázná az e téren biztosított lehetőségeinket, jövőbeli útirányainkat.

5. Zöld közbeszerzés – Éri Vilma (Környezettudományi Központ Alapítvány)

A fenntartható fogyasztás nem csupán azt jelenti, hogy a fogyasztó csak azt és csak annyit fogyaszt, amire és amennyire feltétlenül szüksége van, hanem azt is, hogy lehetőleg olyan termékeket és szolgáltatásokat választ, amelyek előállításuk és használatuk során, valamint a belőlük keletkező hulladék révén a lehető legkisebb mértékben károsítják a környezetet.
A környezetbarát termékek elterjedéséhez megfelelő keresletre és kínálatra egyaránt szükség van.
A kereslet bővülését több tényező is akadályozza, mindenekelőtt a környezetbarát termékek korlátozott kínálata, magasabb ára, vagy az, hogy a vásárló nehezen tudja eldönteni, hogy melyik termék számít környezetbarátnak. A környezetbarát termékek iránti korlátozott kereslet ugyanakkor gátja az ilyen termékek tömeges termelésének és piacra kerülésének, a tömegtermeléssel járó árcsökkenésnek, illetve a környezetbarát termékek előállításához szükséges technológiai fejlődésnek.
A környezetbarát termékek iránti kereslet növelésének egyik útja a környezetbarát közbeszerzés elterjedése, a másik az üzleti szektor és a háztartások környezettudatos vásárlásainak a növekedése.
Magyarországon a környezettudatos beszerzés mindkét területen elmarad az európai átlagtól. Egy 2005-ben végzett felmérés szerint a nagyértékű európai közbeszerzési felhívások 36%-a tartalmazott környezetvédelmi feltételeket, s az európai önkormányzatoknak 19%-a folytatott intenzív zöld közbeszerzési gyakorlatot, azaz a beszerzések több mint felénél alkalmazott környezetvédelmi kritériumokat. Itthon a környezetbarát szempontokat tartalmazó közbeszerzési felhívások aránya 26% volt, és egy intenzív zöld közbeszerzést foglalkoztató önkormányzatunk sincs. A környezettudatos beszerzéseket segítő ökocímkék és energiacímkék ismertsége és népszerűsége nemcsak a közbeszerzők, hanem az üzleti beszerzők és az egyéni vásárlók körében is nő. Az Európai Ökocímkével kitüntetett termékek forgalma 2002 és 2005 között megnégyszereződött, s ma már meghaladja az évi 800 millió Eurót. Itthon ugyanakkor a vásárlók az esetenként ingyen kapható környezetbarát bevásárlótáskákon kívül alig találkoznak környezetbarát termékkel, ezért az ökocímkés termékek hazai forgalma elenyésző.
A közbeszerzési oldalon a Zöld Közbeszerzési Nemzeti Cselekvési Terv hozhat változást. (Remélhetőleg a Teret a kormány az OT időpontja előtt jóváhagyja.). A Nemzeti Cselekvési Terv a központosított közbeszerzések egy részére vonatkozóan kötelező feladatokat tűz ki, a központosított közbeszerzéseken kívüli körben pedig a feltételek megteremtésével, oktatással, információ átadással, médiakampánnyal igyekszik a környezettudatos beszerzést és vásárlást elősegíteni. 
A szekcióülés célja, hogy:
- megvitassa, hogyan tudnának a zöld szervezetek a környezettudatos közbeszerzésekhez, illetve a környezettudatos vásárlói magatartás elterjedéséhez hozzájárulni, ezen a téren együttműködni, és
- a zöld beszerzést előmozdító vonatkozó javaslatokat tartalmazó állásfoglalást dolgozzon ki.

6. Bio-üzemanyagok – Laczó Ferenc (Környezettudományi Központ Alapítvány)

A bio-üzemanyagok használatának lehetősége nem új keletű, már a négyütemű benzines majd a dízelmotor feltalálása idején is felmerült. A kőolajalapú nyersanyagok alacsony ára és rendelkezésre álló nagy mennyisége miatt a múltban csak akkor alkalmazták üzemanyagként, ha nyersanyaghiány lépett fel.
Annak oka, hogy az utóbbi években miért fordult a figyelem a bio-üzemanyagok felé a krízishelyzetek által kiváltott olajválságokban, a feltörekvő gazdaságok fokozódó igényében és a kőolajkészletek belátható időn belüli kimerülésének reális veszélyében keresendő. A kulcsszó az ellátásbiztonság növelése lett. Az utóbbi években, főleg Európában fontos és tegyük hozzá nem mindenben megalapozott hivatkozási alap lett az üvegházhatású gázok kibocsátásnak a mérséklése is.
Az Európai Unió a Brazíliához és az USA-hoz képest csak vagy egy évtizedes késéssel, 1997-ben energiapolitikai dokumentum keretében fogalmazta meg a bio-üzemanyagok kapcsolatos politikáját. ”A közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról” című irányelv, amely 2005-re 2%-ot tűzött ki célul, amelyet évente 0,75%-kal növelve 2010-re el kellett volna érni az 5,75%-ot. Ezt az előirányzatot az EU Bizottság 2008. január 23-i rendelete 4,2-re mérsékelte. Beismerve az eredeti előirányzat megalapozatlanságát. A bio-üzemanyagok előállításával széndioxid kibocsátás ugyan csökkenthető, de mértéke sokban függ a felhasznált alapanyagtól és a feldolgozási szakaszakaszban használt energiaforrás milyenségétől. A bioüzemanyagok használata ellentmondásos hatással van az egyéb káros anyagok kibocsátására is. Főleg a nagyvárosok lakosságát sújtó szénmonoxid és a szilárdanyag kibocsátás bio-üzemanyagok alkalmazásnál jelentősen csökken. A nitrogén-oxidok és az illékony (nem metán) szerves vegyületek kibocsátása, ha a bio-üzemanyagok előállításának terjes életciklusát nézzük, akkor nő. A többletkibocsátás nitrogén-oxidok esetében a feldolgozási fázisban, míg az illékony (nem metán) szerves vegyületek többlet kibocsátása a feldolgozási és a forgalmazási szférában jelentkezik. Az alapvető problémát abban látjuk, hogy az Európai Unió annak ellenére forszírozza, hogy egyrészt ennek környezeti hatásit kellő mértékben felmérte volna, másrészt számolt volna azzal, hogy a klimatikus adottságok nem megfelelőek, illetve, hogy nem áll rendelkezésre a mezőgazdasági termelésbe vonható további jelentős terület.
A magyar mezőgazdaság gazdaságstruktúrája, nevezetesen a gabonatermelésre szakosodott nagyüzemek dominanciája, egyrészt kedvez a bio-üzemanyagok előállításához szükséges mezőgazdasági nyersanyagok megtermeléséhez, másrészt ugyanakkor erősíti a monokultúrás gazdálkodást. Továbbá komoly hátrányt is jelent az, hogy ezeknek a gazdaságoknak a döntő többsége nem rendelkezik állattartással. Így a bio-üzemanyagok előállítása során keletkező melléktermékek hasznosítása akadályokba ütközik, ami jelentősen rontja a bio-üzemanyag előállításának gazdaságosságát. Sőt az egyébként takarmányként hasznosítható melléktermék környezetszennyező anyagként jelenik meg.

7. Méltányos kereskedelem – Újszászi Györgyi (Védegylet)

Egy szekció két témával:
1. Induló szemléletformáló projektek bemutatása.
Általános, közép, és felsőfokú oktatási intézményekben kerül sor kiállításokra, filmvetítésekre, beszélgetésekre. A projektek végrehajtásához  főleg vidéki szervezetek segítségét kérjük.
2. A Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség szervezetekkel való együttműködésének bővítése. Az együttműködés formáinak kialakítása, érdeklődő szervezetek feltérképezése, munkamódszer meghatározása.

8. Kukadiéta – Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz)

Túl sok a  szemét! A lerakók megtelnek, az Állam a 'megoldást' új hulladékégetők építésében látja. Ezt nem kéne hagyni (bővebben ld. www.piromania.info). Na jó, de akkor mit csináljunk? 
Szervezzünk cserebere börzét, népszerűsítsük a helyi piacokat és a javító műhelyeket,  hozzunk létre újrahasználati központokat, komposztáljunk, küzdjük ki magunknak a differenciált szemétdíj rendszert! Gondolkodjunk másképp, mint ahogy eddig!  
Ezekről lesz szó. Nagyon várunk mindenkit, aki saját tapasztalatával és konkrét ötletekkel tudja segíteni a közös okoskodásunkat. (A legjobb ötletek megvalósításához/ról kis útmutató füzeteket szeretnénk készíteni és megjelentetni.)

9. Kommunikáció szerepe az OT résztvevőinél – Kozák Tibor újságíró

A mozgalom-listát évek óta olvasva, és több OT-n személyes részvevőjeként azt tapasztalom, hogy egy gyakorlati rész egészében kimarad a programokból! Ezen gyakorlati szekció részei a különböző ügyintézések, jogi helyzetek kezelése, és szinte egészében a KOMMUNIKÁCIÓ kérdése!
A zöld szervezetek nem működhetnek a többség bizonyos támogatása nélkül, nem lehet állandóan a többség ellen dolgozni. A többiekért kell működni, ez nem HARC! Itt közös munkával lehet csak eredményeket elérni, hogy még többen tekintsék nagyobb értéknek a környezetet, ne csak az autókat, mint presztízsmérő-eszközt. Lásd a Dakar példáját Nyugat Európában! A feladatunk a szemléletváltoztatás. Ehhez pedig szükség van:
Tudatos kommunikációra minden téren. Átgondolt, tervezetten építkező, tervező és egységes belső és külső kommunikáció. A hazai sajtó mindig a legfontosabb eszköze a hazai zöldeknek saját akcióikhoz! Ezt a tényt tudomásul kell venni és megfelelően kezelni! A különböző a háttérben mozgó érdekeket lehet utálni és folyamatosan tenni ellene, de ahhoz ismerni kell és felmérni napi szerepüket, megfelelően kezelni a helyzeteket. pl.: Az újságírók véleménye nagyrészt kiszámítható és befolyásolható!
A sajtó azért épült ki, hogy híreket és ezzel együtt nyomást is gyakoroljon a közvéleményre, az emberek tudomására hozzon dolgokat (híreket vagy pletykákat)! A sajtó visszahatása kikerülhetetlen, látván azokat a belső vitákat, amelyeket egy-egy hír kivált a mozgalmi listákon. A zöld mozgalom szinte minden szereplőjének céljai elérése érdekében szüksége van egy sokkal tudatosabb és felkészültebb médiakezelésre!
Ehhez azonban sokkal átgondoltabb és precízebb munkára van szükség, több gyakorlati ismeretre és sokkal több információra!
Az újságíró nem ellenség, hanem tolmács, aki a segítségünkre lehet, de össze is fröcsöghet egy (zöld) esemény kapcsán mindenfélét. Az együttműködés kockázatát tudással, felkészültséggel csökkenteni és javítani lehet, az eredményeket pedig jobban ki kell aknázni!

10. Környezeti nevelés – Labanc Györgyi (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület), dr. Victor András (Természetes Életmód Alapítvány)
 
Tematika tervezet:
„ A Környezeti nevelés lehetőségei feladatai a települési és nemzeti klímastratégiák mentén” a fenntarthatóságra tanulás évtizedében (2005-2014 ENSZ)
1. DVD a Klímaváltozásról (Körlánc Egyesület),
2. Beszámoló a magyarországi - Klímabarát települések mozgalom- vállalt feladatairól (Vásárhelyi Judit),
3. Beszélgetés:
 Tanítunk-e a klímaváltozásról és a klímavédelemről? Eleget?
 Új lehetőségek az oktatási intézményekben (óvodában, iskolában) „ötletroham”
 A közösség által „megrendelt” klímavédelmi szemléletformálás: az óvoda, iskola „új” szerepe.
4. Klímaváltozás oktatási programcsomag bemutatja: Ádám Ferenc és Ádám Ferencné az oktatócsomag megálmodói (Körlánc Egyesület).

Labanc Györgyi (Természetes Életmód Alapítvány)
Vásárhelyi Judit (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület)

11. Élőfalu szekció – Czumpf Attila, Labanc Györgyi és a Magyar Élőfalu Hálózat tagjai

Az OT 2008 Élőfalu szekció megszólítása, el nem évülő tartalma:
A hozzánk (Élőfalu szekcióba) jó szívvel érkezőkkel, az útkeresőkkel és egymással (MÉH tagok) a következő kérdésekre próbáljuk megtalálni a választ:
1. Kik vagyunk, honnan jöttünk és mit akarunk? (Küldetés, hitvallás…)
2. Helyünk a teremtett és az „újrateremtett” (globalizálódó) világunkban. (Érték és minőség, amit úgy gondolunk, hogy hordozunk.)
3. Túlélési, megmaradási, továbbélési terveink. (Túl-érett bölcsességgel felismert be- vagy kitörési pontok.)
4. Együttműködési gondolatok. (Amire most igen nagy szükségünk van. Bármi, amit jónak, fontosnak és hasznosnak gondolunk.)
Az úton lévőket és a hozzánk betérőket egy olyan terített asztalhoz hívjuk beszélgetni, amit „roskadásig” megrakunk a föntebb fölsoroltak „színe-java” kínálattal: lesz jó étel-és jó ital és jó szó, jó tanács a jó letelepedéshez, ahol jó még a föld, jó a víz és jó a levegő.
*MÉH= Magyar Élőfalu Hálózat -érdekvédelmi és szakmai kollégiuma (2006)

12. Natura 2000 esetek és civil lehetőségek – Tripolszky Sára (CEEweb)

A Natura 2000 hálózat hazai megvalósítását az elmúlt években jórészt a területek jelölése, és az ezzel kapcsolatos jogi és adminisztratív környezet megteremtése jellemezte. Az elkövetkező időszakban a legnagyobb feladatot a területek védelmének gyakorlati megvalósítása, és az eredmények követése, monitorozása jelenti.
A Natura 2000 hálózat az ország csaknem 21%-át fedi le, amely természetvédelmi szempontból kedvező lehetőség, ugyanakkor a különböző ipari, mezőgazdasági fejlesztések, egyéb beruházások gyakran érintenek Natura 2000 területeket. A hálózat és a szabályozás újszerűsége miatt a Natura 2000 területekkel kapcsolatos jogi gyakorlat még kialakulóban van; a meggyengített és leterhelt állami természetvédelemi intézményrendszer nehezen képes a területek átlátható és hatékony védelmének megvalósítására.
Egyre-másra bukkannak fel olyan tervek, amelyek különböző okokból nem kellő körültekintéssel veszik figyelembe a Natura 2000 területek célkitűzéseit, sokszor hazai és az uniós természetvédelmi jogszabályokkal ellentétes fejlesztéseket, átalakításokat irányoznak elő.
A szekció célja a hazánkban felmerült jelentősebb és/vagy jellegzetes Natura 2000 ügyek és jogi esetek felvázolása, az általánosan megfigyelhető tendenciák, problémák elemzése. Ebben támaszkodunk a hazai Natura 2000 Munkacsoport eddig a témában végzett elemző munkájára is. A szekció további célja az országos, regionális illetve helyi civil szervezetek, Natura 2000 ügyek feltárásával és kezelésével kapcsolatos szerepének, lehetőségeinek felvázolása és megvitatása, néhány gyakorlati példán keresztül.

Programterv:
 Bevezető és esetek ismertetése:
1. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség: Natura 2000 hatósági esetek -  az OKTVF-hez beérkezett esetek átfogó értékelése (felkérés alatt);
2. Sallai Róbert Benedek: A Nimfea által indított Natura 2000-t érintő esetek bemutatása;
3. Takács András: A zempléni Natura 2000 területeket érintő beruházások és tervek, civil érdekképviselet a Zemplénben;
4. Tiszántúli Természetvédők Társasága: Lehetőségek az Európai Bizottságnál a  sajóládi ügy kapcsán.
 Beszélgetés a jelenlévőkkel.

13. Fenntarthatóság és klímavédelmi lépések – Botár Alexa (MTVSZ)

2007-ben az éghajlatvédelem kiemelt felelőssége és sürgőssége az ingerküszöböt átlépve a nagy többség számára egyértelművé vált; részben az ENSZ jelentései és a Bali klímacsúcs nyomán.
2008. elején elfogadják a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, de a konkrét lépések körül még heves a vita, ld. a bio-üzemanyag nem megoldás, valódi kibocsátás-csökkentéshez gazdasági szabályozó eszközök kellenek, stb.

14. Városi Környezet szekció – Beliczay Erzsébet (LMCS), Kovács Bence (FÖK)

Szeretnénk megvitatni a változó jogszabályok (OTrT, OTÉK), az új tervezési fogalmak (biológiai aktivitásérték, zöld gyűrű), szakpolitikák (pl. Lipcsei Charta a fenntartható városokért), fejlesztési programok (ÚMFT, ROP-ok, IVS-ek, stb.) és a klímaváltozás
"árnyékában", hogy hogyan védhetjük meg városaink értékeit és csökkenthetjük problémáit.

15. A természetvédelem aktuális kérdései – Toldi Miklós (Dráva Szövetség)15. A természetvédelem aktuális kérdései – Toldi Miklós (Dráva Szövetség)

Az elmúlt évek alatt azt tapasztalhattuk, hogy a természet védelmének irányelvei, amit a nemze-ti természetvédelmi stratégia megfogalmaz, egyre nehezebben érhetők el. Címszavak: általános élővi-lág-védelem, nem védett területek általános védelme, biodiverzitás védelmének helyzete Magyarorszá-gon, civil munka helyzete, civil közreműködés hatékonysága, célok-stratégiák a következő 5 évre. Az ország természeti örökség védelmét nem lehet kizárólag rezervátumokkal megőrizni, az sem a fajok zömének fennmaradását, sem az ember környezeti életminőségének fenntartását nem biztosítja. A mai kor természetvédelme a területek védelméről kellene szóljon. Több kezdeti előremutató központi lépés után a megvalósítás megtorpant, sőt az eddigi eredmények kezdenek szétporladni. A sajtóban megszel-lőztetett fajvédelmi sikerprogramok állat-visszatelepítések, állatmentések, nem elegendőek a mai kihí-vások kezelésére. Több EU-s irányelv meghonosítása nagy lehetőség lenne az általános élővilág-védelem terén. Beépültek a hazai jogszabályokba az Érzékeny Természeti Területek rendszere, a Natura 2000 rendszer, az ökológiai hálózat rendszer, hazai kezdeményezés nyomán az ex lege védett objektumok és területek védelme (lápok, források, ), működtetésük azonban messze elmarad az elvárt-tól.
A természetvédelemmel többszörösen összefonódó egyre fontosabb, ha nem a legfontosabb a hazai agrár-környezetvédelem és benne az állattartás környezetének tragikus helyzete, céljainak meg-valósulása. Működő agrár-környezetvédelem nélkül nincs igazi jövője a biodiverzitás védelemnek.
Aktuálisan két alaptörvény /OTRT, Balaton törvény/ módosításával is ingatlanfejlesztésben ér-dekelt lobbicsoportok igyekeznek megszüntetni az eddigi szabályozás eredményeit. Balatoni nádasok védelmének részbeni feloldása készül. Ezek csak a jéghegy csúcsai.
De vajon mindezen állapotokról maguk a civil természetvédők mit tudnak? Vajon, mennyire tá-jékozottak arról milyen nehézségekkel kell megbirkóznia a szaktárcának a működtetésben, mennyire hatékonyak az állam módszerei, merre mutatnak a mai tendenciák. Mennyire hatékony a civil termé-szetvédelem ma /szervezet, célok, eredmények /, fejlődött-e az elmúlt 15 évben? Hol tartunk ma?
Ajánlásokat lehetne megfogalmazni abban a tekintetben mely területeken kellene erősíteni az ál-lam intézkedéseit azért, hogy jobban megfeleljen részben a nemzetközi vállalásainak de legfőképpen azért hogy hatékonyabban lassítsa ország környezeti állapotának romlását.
A civil szervezetek figyelmét olyan témakörök felé lehetne irányítani, ami fajsúlyos célokat je-lölnének ki számukra. Olyan tevékenységet végezhetnének, ami segítené és egyben ösztönözné, leg-jobb esetben példát mutatna az állami természetvédelemben dolgozók számára is. A természetvéde-lemben végzett hasznos munka igazolná magát a civil munka létjogosultságát, természeti területtel „megáldott” gazdálkodó versenyhelyzetbe kerülését segíthetné.

16. Állatvédelmi szekció – Farkas Tamás (Misina Természet- és Állatvédő Egyesület, MÁOSZ)

Az állatvédelem financiális helyzete, az állatotthonok anyagi és jogi problémái.

17. Ökoturisztikai szekció – Kelemen Zoltán és Németh Imre (Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány)

Tervezett témák:
1. Ökoturizmus, természetvédelem, gazdasági fenntarthatóság az Írottkő
Natúrpark területén;
2. Országos ökoturisztikai együttműködés;
3. Aktuális témák (pl. Vizek Éve, ökoturisztikai stratégia készítése).
Indokoltság: Két fő témát járnánk körbe. Az elsőt azért, mert úgy gondoljuk, viszonylag sok szervezet foglalkozik ökoturizmussal, és ez a tevékenységi kör segítheti a szervezeti fenntarthatóságát, különösen a gazdasági fenntarthatóságát, a saját bevételek növelése útján. Épp ezért szükséges a pozitív példák bemutatása, a tudás, kiemelten a tapasztalatok megosztása.
A második téma megvitatására azért időszerű, mert nincs igazából együttműködés, még információáramlás sem a zöld szervezetek között a témában országos szinten. Ez számos problémát vet fel, például civil kontroll nélkül dolgozzák ki az ökoturisztikai minősítőrendszert a nemzeti parkokban.

 

18. Vasúti szekció - Somodi Mária (Magyar Közlekedési Klub)

Téma: Vonalbezárás helyett - térségi vasút, a vasút szerepének növelése a személy- és teherszállításban. Fórum a jobb szolgáltatásokért.

19. Allergia-parlagfű kerekasztal szekció – Dr. Kelen Andrásné, Dr. Bérdi Eszter (PME)

Sajnálatos tény, hogy Európában Magyarországon legmagasabb a parlagfű pollenkoncentrációja és ez döntően hozzájárul, hogy hazánkban 2-2.5 millió az allergiások száma. Elsősorban a fiatalok veszélyeztetettek, tehát a nemzet egészsége a tét. A parlagfű igen nagyfokú elterjedése oda vezetett, hogy a lakosság 24 milliárd Ft értékben kénytelen gyógyszert szedni allergiás problémái miatt, de a mezőgazdaságban is 35-40 milliárd Ft kárt okoz. A politika is érzékennyé vált a téma iránt és a média rendszeresen foglalkozik a tarthatatlan helyzettel. Jelenleg a probléma kezelése nem megoldott és a civilek segítsége is rendkívül fontos egy közös stratégia kialakításában.

20. Vízgarázdálkodás és környezetvédetlenedés a Duna mentén – Jánossy András
Avagy: Cseréptörés, gyertek elő!

Folyik az országban a „jelentős vízgazdálkodási kérdések” című – országos, részvízgyűjtő, illetve tervezési alegység (’42-es egység’) szintű – anyagok véleményeztetése. Ez, sajnos, nem valódi konzultáció. Hiszen az anyagokból nem, vagy alig derül ki, hogy nem vízgazdálkodási érdekű problémákról, hanem a természet- és környezetvédelmi szempontból jelentős kérdésekről van szó, ill. ilyenekről kellene, legyen. A „konzultációs” anyagokat nem juttatták el az érintettekhez – nem is végezték el az érdekeltségi elemzést, amely az érintettek eltérő csoportjait feltárásához szükséges, azaz nem alkalmazzák a Víz Keretirányelv útmutatóiban kidolgozott módszertant és ajánlásokat.
Súlyosabb mulasztás, hogy nem szándékoznak tájékoztató, valamint egyeztető fórumokat szervezni – csupán az írásbeli észrevételeket hajlandók fogadni –, jóllehet ezt kötelezően előírja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) számú kormányrendelet. Az Egyeztető Fórum március 13-i ülésén szóban és írásban is Fodor Gábor intézkedését kértem e jogsértő helyzet és egyéb kapcsolódó visszásságok orvoslására. Ha nem cselekszik, akkor az állampolgári jogok biztosához és a legfőbb ügyészhez fordulok. A szekción megbeszéljük majd, mit lehet még tenni a társadalom „bevonása” áldatlan állapotának javítása érdekében.
Ami magukat a ’jelentős vízgazdálkodási problémák és megoldandó feladatok" listáját illeti, a szekcióban fogunk foglalkozni egy kicsit a részvízgyűjtő szintű, és sokat az ez alatti (de a 42 tervezési alegységénél magasabb) szintre tartozó problémák számbavételével, ugyanis ilyen szintű problématérképeket az államigazgatás nem készít.
Holott elsőként erre a felülről 3-ik szintre kíván „a társadalom vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe történő bevonásával kapcsolatos feladatok ellátására” szolgáló testületet létrehozni. Azt viszont titokban tartja a vízügyi apparátus, hogy mi az, amit e szinten tervezni szándékozik. Ennek oka, hogy a kormányrendelet zárójelbe teszi a 12 KÖVIZIG területi beosztását (ami teljesen önkényesen, a hidrogeográfiai adottságoknak sok esetben alapvetően ellentmondóan van meghúzva), és helyette új, 17-es rendszert vezet be, a 'tervezési részegység'-ét, és a KÖVIZIG-ek (+ a pesti szövetségeseik) ezt vissza akarják csinálni. [Ezért kívánják a „társadalom bevonását” is a 12-ek alá rendelt Területi Vízgazdálkodási Tanácsok árnyékában felállítandó ún. 'albizottság'-ok útján intézni. Ezekbe civil tagokat kezdtek el kooptálni, de zöld oldalról nem kértek delegáltakat (az EF-ülés másnapjáig).]
A ’17-es egységek’ számára ezért nem készítettek listát a jelentős problémákról és megoldandó feladatokról, noha a kormányrendelet előírja, ezekre is készítendő ilyen és vízgyűjtő-gazdálkodási terv is; továbbá ezek esetében is előírja a társadalom bevonását, sőt annak e szinten kiemelt jelentőséget ad. A környezetvédő szervezetek is ezzel azonos álláspontra helyezkedtek egy tavalyi közös levélben. Ezt most mellékeltem is a Fodor Gáborhoz intézett beadványomhoz, amiben rámutattam, hogy a vízügyi ágazatnak ez a mulasztása sem jogi, sem pedig vízgazdálkodási és társadalmi partnerségi szempontból nem fogadható el. (Az érvelést itt nincs helyem megismételni.)
Ezen illegális szervezkedés ellen plenáris szinten azt tudjuk tenni, hogy küldötteket választunk a 17 ’tervezési részegység’ tanácsába (összesen 42 főt), akik közül 12 x 3-at megbízunk azzal, hogy legyenek a delegáltjaink a TVT-albizottságokban – mindaddig, amíg nem jön létre másik rendszer.
Szekció keretben viszont van lehetőség szakmai munkára is: meg tudjuk beszélni, milyen módon lehet a 17-es (illetve ahol esetleg értelmes: a 12-es) egységekre problématérképeket összeállítani a 42 tervezési alegység problématérképeiből, az egyazon tervezési részegység alá tartozó, illetve a vele szomszédos problématérképek adatait használva.
[A fentről 3-ik szint civil delegáltjai kell, hogy 4-ik szinti delegátusként is kell foglalkozzanak egy tervezési alegységgel – ha nincsen alkalmas helyi jelentkező. Ugyanis 1 éve közös levélben fejtettük ki az érveinket arról, hogy ezen a szinten is kellenek tanácsok, és mivel az ezt igazoló érvek nem változtak, továbbra is meg kell mindent tennünk, hogy legyenek és lehessenek. Lásd erről bővebben a Mozgalom listára küldött – és reményeim szerint az OT honlapjára is kikerülő – tájékoztatóm, amelyben azt is elmondom, hogy a civil oldalnak jutó helyek közül nem szükséges mindet különböző személyekkel betöltenünk, és az sem kötelező, hogy minden helyen zöld küldött legyen. Az viszont kívánatos, hogy delegálva legyen az illető, ne a vízügy által kooptálva.]
Módszer a cselekvési alternatívák kidolgozására kell. Gyakori eset, hogy egy tervezési alegység, egy víztest vagy egy belvízi öblözet szennyvíz-, vízbázisvédelmi vagy egyéb problémája könnyen megoldható lenne, csak ez épp egy szomszédos alegység, víztest, öblözet problémáit súlyosbítaná. Ilyenkor egyrészt fel kell tárni az egyes lehetséges műszaki alternatívák esetén fellépő hatásokat, és ezeket a naturális, technikai jelentőségük szempontjából értékelni kell. Másrészt meg kell szervezni az egyes alternatívák következményeit elszenvedő, eltérő földrajzi vagy társadalmi helyzetű társadalmi partnerek között a horizontális egyeztetés folyamatát. Ezt akkor is keresztülvihető, ha a vízügyi államigazgatás nem hajlandó létrehozni a hidrogeográfiai és hatásláncolati alapon lehatárolt tervezési egységeket. Ha nem jön létre a társadalmi partnerek közötti egyeztetés, akkor a jövendő beruházói döntéseket a bíróságok fogják meghozni. (És egyre kevésbé a vízügy.)
A szekcióban lehetőség lesz arra is, hogy ki tudjuk cserélni egymással a vízügyi államigazgatás problémaelkenő és fórum-takarékos magatartásával szembeni esetleges sikereinket is, közkinccsé téve az ilyesmivel szembeni bevált technikákat. Az lenne a szerencsés, ha a tapasztalatcsere folytatódna az OT után is, elvezetne egy állandó VKI-hálózat létrejöttéhez, amely a későbbiekben folyamatos együttműködésben dolgozna azon, hogy a 2015-ig esedékes állami, önkormányzati, víztársulati VKI-feladatok (a jelenlegi kedvezőtlen jelek ellenére) a megfelelő társadalmi és szakmai párbeszédben kerüljenek megfogalmazásra, és olyan tartalommal, ami biztosítja, hogy a VKI környezet- és természetvédelmi céljai érvényesüljenek.
A különböző szintekre megválasztandó, illetve megválasztható küldöttek és a velük a megbízatásuk teljesítésében kapcsolatot tartó szervezetek feladta ugyanis kettős: Egyfelől be kell tölteniük a pozíciójuk szerinti együttdöntési funkciót. Ez tehát kész jogok gyakorlásáról szól, és a követelmény szakmailag megfelelő felkészülés, valamint a tárgyalási rutin.
Másfelől ők lesznek az első vonalában annak a másik, sokkal harcosabb tevékenységnek is: amit azért kell folytatni, hogy a környezetvédelmi és vízügyi ágazat VKI-teendői a helyes tartalommal és a megfelelő színvonalon végeztessenek el.
E harcnak országos szinten a legfontosabb frontjai: a tervezés földrajzi rendszerének megfelelő – a belvízvédelem működési mechanizmusára és vízvisszatartás szükségleteire is figyelemmel történő – kialakítása (beleértve a víztestek lehatárolásának felülvizsgálatát is); a KÖVIZIG-ek (valamint a VKKI-beli és KvVM-beli szövetségeseik) akcióinak leleplezése; a vízgazdálkodásról szóló törvény és néhány egyéb, például az integrált folyógazdálkodásról jogszabály VKI-szempontú átigazítása; valamint a szakmai kritika kifejtése és érvényesítése lehetőségének biztosítása azzal a 3, ebben félévben, illetve évben véglegesítésre kerülő VKI-dokumentummal kapcsolatban, amelyek alapvetően határozzák meg a VKI tényleges műszaki-ökológiai tartalmát, de amelyek koncepciójába és konkrét megoldásaiba eddig nem óhajtották a tervezők bevonni a környezetvédő közvéleményt és, úgy tűnik, a tudományos közvéleményt se nagyon.

21. Klímabarát települések – Antal Z. László

Már az 1990-es években több országban dolgoztak ki helyi szintű éghajlatváltozási stratégiákat. A nemzetközin és a nemzeti szintű éghajlatváltozási stratégiák eddigi mérsékelt eredményei és a gyorsuló változások hatására egyre jobban felértékelődnek a helyi szintű programok. 2007-ben Magyarországon - az MTA Szociológiai Kutatóintézetének kezdeményezésére – három település önkormányzatával együttműködve elészültek az első helyi szintű éghajlatváltozási stratégiák. Ebben az évben Tatabányán, Pomázon és Hosszúhetényben már e stratégiák alapján a konkrét lépések megvalósítására kerül sor. E települések – kiegészülve Pilissel és Albetírsával - elhatározták, hogy megalakítják a Klímabarát Települések Szövetségét, amelyhez minden e kérdés iránt érdeklődő település csatlakozását várjuk. A szekcióban bemutatjuk a nemzetközi tapasztalatok eddig eredményeit és megvitatjuk a hazai klímastratégiák kidolgozásának és megvalósításának lehetőségeit.

22. Közvetlen kereskedelem szekció – Almássy Tamás

Tüntessük el a kereskedelmi közvetítők hosszú láncát! Hozzuk össze a (kis)termelőt és helyi vagy környékbeli fogyasztóját! Erősítsük a bizalmat az emberekben a szívvel-lélekkel dolgozó termelők iránt! Kutassuk fel a környék megbízható termelőit! Fogjunk össze a beszerzéseinkben! Vállaljuk a közvetlen vásárlásokkal járó többlet „munkát”, ami persze fáradtság is meg találkozási lehetőség is jó emberekkel, s amit a közösen vásárlás sem szüntet meg csak csökkent! S mind ezzel erősítsük a helyi gazdaságot, ami pici biztonságot jelent a világgazdaság bizonytalan világában!
Minden megoldás, jó és rossz tapasztalat érdekel minket, és minden tudásunkat megosztjuk. A jelen tendenciák szerint (lásd kaláka munka adóztatása) hamarosan e területen is elképzelhető, hogy csúnya szigorításokat szavaznak meg választott képviselőink. Fogjunk össze, gyűjtsünk információt jobb sorsú országokból, erősödjünk, hogy legyen esélyünk védekezni.
S ami a legfontosabb, élvezzük a valódi élelmiszereket és a többi valódi terméket!

23. Ökofogyvéd szekció – Móra Veronika (Ökotárs Alapítvány) + Tudatos Vásárlók Egyesülete

A szekció célja a környezetbarát és fenntartható fogyasztással és életmóddal foglakozó zöld szervezetek együttműködésének erősítése, bővítése, közös projektek, akciók megvitatása, pl. gyerekreklámok, rákkeltők.hu, postaláda-matrica.

24. A civil szervezetek finanszírozási lehetőségei napjainkban – Szegfalvi Zsolt (Greenpeace Magyarország Egyesület)


Leszek ennek a szervezője, összeállítom a kontaktokat, előadókat és egy programot is.
Amit szeretnék elérni és átbeszélni:
- milyen pályázati lehetőségek elérhetőek a civil szervezetek számára?
- milyen adománygyűjtési lehetőségek vannak és használhatók?
- az 1% felajánlásának további erősítése
- megismerni azokat, akik a civil szervezetek anyagi bázisának megteremtésével foglalkoznak
- közös tudásbázis kiépítése

 25. „A természetvédelem ma” szekció - szekcióbeszélgetés Haraszthy László szakállamtitkárral
Ideje: Péntek, 14,30 konferenciaterem
Vitapartner: Sallai R. Benedek
22. Közvetlen kereskedelem szekció – Almássy Tamás

A szekció összejövetel célja: beszélgetés a természetvédelemről, a nemzeti parkok megváltozott helyzetéről, a civilek szerepéről a természetvédelemben. Cél a konstruktív beszélgetés, természetvédelmi helyzetértékelés több szempontból.
Haraszthy László szakállamtitkár úr tart felvezetőt 20 percben bemutatja a természetvédelem helyzetét röviden, az elmúlt időszakban, és értékeli a természetvédelemben zajlott változásokat és a jelent.
Sallai R. Benedek: A természetvédelem ma - civil szemmel”, kérdéseket vet fel az alábbi témakörökben (15 perc):
· A hatósági átszervezések tapasztalatai
· Nemzeti parkok vagyonkezelése
· Nemzeti parkok jogi érdekérvényesítése
· Erdőhelyzet: erdőtörvény, erdők vagyonkezelés
· Natura 2000-es területek kezelési tapasztalatai
· Civil szervezetek természetvédelmi feladatai
· Más felvetődő kérdések
Haraszthy László reagál (15 perc)
Kérdések a közönségtől (5 perc)
Válaszok (10 perc)
Hozzászólások a közönségtől (15 perc)
Zárszók (10 perc)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a szekción!


26. Tájgazdálkodási és vidékfejlesztési szekció (leánykori nevén: természetmegőrzés politikája a bölcs tájhasználatban)
Szekcióvezető, témafelvető: Kajner Péter (Szövetség az Élő Tiszáért), Sallai R. Benedek (Nimfea Természetvédelmi Egyesület)
Ideje: szombati szekciókör

A természet megőrzésének fő harcvonalai vidéken húzódnak. A vidékfejlesztés stratégiája alapvetően meghatározza azt, hogy mi lesz a vidéki élettérrel, mi lesz a vidék lakosságával és ennek vonzásában mi lesz a biológiai sokféleséggel. Ebből adódóan, ha a természeti értékeket akarjuk védeni, akkor a helyi közösségek életbenmaradásával, a tájjal való bölcs gazdálkodással, az agrárium helyzetével kell összpontosítanunk a figyelmet.
Szekciónkban körbe kívánjuk járni, hogy milyen folyamatok is zajlanak Magyarországon a vidékkel, annak milyen hatásai várhatók, és a szekció részvevőivel keressük az utat a kialakult helyzetből.

 

27. ERDŐ szekció - Gyöngyössy Péter

A szekció fő témája a módosítás alatt álló erdőtörvény.
Lesz-e  törvényi garanciája annak, hogy az erdők természetessége ne csökkenhessen? Meddig lazíthatók az erdőgazdálkodásra  jelenleg vonatkozó szabályok? Lesz-e módja civil szervezeteknek beleszólni az erdők sorsába, lesz-e lehetőség ügyfélként részt venni az erdészeti szakigazgatási eljárásokban? Milyen jogosítványai lesznek a természetvédelmi szervezeteknek az erdőkkel kapcsolatban? Mi lesz a viszonya a természetvédelmi kezelési terveknek és a körzeti erdőterveknek.?  Mi lesz a nem védett Natura 2000 erdőkkel? Ilyen és ehhez hasonló kérdések  a tétjei az erdőtörvény készítés folyamatának.

Mint ismeretes 2006-ban az FVM már egyszer elindította az erdőtörvény módosítását. Akkor több zöld szervezet közreműködött a tervezet véleményezésében. Összehangolt, egyeztetett javaslatcsomag készült. Több egyeztető fórum is lezajlott ezzel kapcsolatban. A tavalyi kecskeméti OT előprogramjaként  megszervezett Országos Erdőfórumon az FVM illetékes főosztályvezetőjétől olyan ígéretek hangzottak el, melyek azzal a reménnyel töltötték el a jelenlévőket, hogy a zöld szervezetek javaslatai jelentős részben beépülhetnek a törvénybe.  A 2007. Évi OT, erdőkkel kapcsolatos  állásfoglalása is ehhez a folyamathoz kapcsolódott.
Az elmúlt egy évben az erdészeti felsővezetés teljesen lecserélődött. A törvénymódosítás folyamata leállt, majd az év második felében  újra kezdődött. Az első szövegszerű anyagok kézhezvétele viszont komoly aggodalommal tölthetik el az erdőkkel foglalkozókat.

Gyöngyössy Péter